Én, mint iskolai élő könyv

„2012-ben az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központja (BEIK) és az Aktív Állampolgárság Alapítvány egy olyan kis kapacitásigényű, könnyen megvalósítható,ugyanakkor hatékony programot hozott létre, amely megfelelő alkalmazás esetén hatékonyan csökkenti a résztvevő fiatalok előítéleteit a diszkriminált, kisebbségi csoportokkal szemben, fejleszti társas készségeiket, és lehetőséget ad számukra az interkulturális tanulásra. Az Iskolai Élő Könyvtár névre keresztelt projekt azóta több tucat magyarországi közép- és általános iskolába jutott el, és az eddigi 67 könyvtár-esemény alkalmával körülbelül kétezer diák folytathatott közvetlen, személyes hangvételű beszélgetést önkénteseinkkel.„

Idézet:

(Nyitott könyvek, nyitott olvasók – Kézikönyv az Iskolai Élő Könyvtár módszertanához (2016):

Összeállították: Bánki Erzsébet Horváth Éva Marczali Ferenc Molnár Bálint Szerkesztette: Marczali Ferenc )

Ehhez a programhoz csatlakoztam már a kezdet-kezdetén 2012-ben, és kisebb-nagyobb megszakításokkal vagyok jelen a mai napig a projektben, mint „A látássérült” iskolai élő könyv.

Velem beszélgethetnek a diákok, akik minden feltett kérdésükre választ kaphatnak tőlem.

Az is előfordul néha, hogy nincs kérdés, ilyen esetben mesélek az életemről, kérdéseket teszek fel  a velem szemben ülő diákoknak és igyekszem tágítani a tudásukat és  felkelteni érdeklődésüket.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a program részese lehetek, és íly módon is kapcsolatot teremthetek emberekkel, mert egy dolog közös bennünk, mindannyian emberek vagyunk. Ebben hiszek, és ezt hirdetem amerre csak járok, és akikkel beszélek ezt adom át.

Néhány tipikus kérdés, melyekkel többször találkoztam már:

Milyen így élni?

Hogyan álmodom, egyáltalán álmodom-e?

Ért-e már diszkrimináció?

Az Iskolai élő könyvtár története, háttere

„Az Élő Könyvtár koncepciója 2000-ben született meg Dániában; az „Állítsátok meg az Erőszakot” (Foreningen Stop Volden) nevű ifjúsági civil egyesület szervezett először Élő Könyvtárat Dánia legnagyobb zenei fesztiválján, a Roskilde fesztiválon. Az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központja (továbbiakban BEIK) hamarosan felfigyelt a módszerre, és 2003-tól kezdődően beillesztette a „Fiatalok az emberi jogok és a társadalmi kohézió elősegítéséért” elnevezésű programjába. A program mögött az az elgondolás húzódik meg, hogy az emberi jogok védelme nem oldható meg egyedül törvények és ajánlások segítségével, azok érvényesülését mindenkinek segítenie kell. Az Európa Tanács intézményes támogatásának és a szervezők kreativitásának hála a módszer rengeteg helyre eljutott a világon, és fesztiválok, iskolák, konferenciák, vásárok, ifjúsági események programjának részévé vált.”(u.o.)

„Hogyan működik az Élő Könyvtár?

Az Élő Könyvtárban különböző kisebbségi, diszkriminált csoportból származó emberek a „könyvek”, őket lehet „kikölcsönözni”. A „kölcsönzés” vagy „olvasás” ebben az esetben nem más, mint egy személyes beszélgetés, melynek során az olvasó bármilyen kérdést feltehet a kikölcsönzött könyvnek; kiderítheti például, hogy valóban jellemzőek-e rá a különböző sztereotípiák, vagy hogy a könyvnek milyen személyes élményei vannak a kirekesztéssel, diszkriminációval kapcsolatban.”(u.o.)

Az Élő Könyvtár a személyes találkozás és beszélgetés eszközével mérsékli az előítéleteket és az ezekből fakadó kirekesztést. „

„Az olvasók olyan embereknek tehetnek fel kérdéseket, akikkel egyébként nem találkoznának, vagy ha igen, akkor is főként olyan kontextusban, amely nem segíti elő a valódi személyes párbeszédet.”

Az összes idézet megtalálható:

Nyitott könyvek, nyitott olvasók – Kézikönyv az Iskolai Élő Könyvtár módszertanához (2016):

Összeállították: Bánki Erzsébet Horváth Éva Marczali Ferenc Molnár Bálint

Szerkesztette: Marczali Ferenc

Az Iskolai élő könyvtárról bővebb információkat találhat itt:

https://www.facebook.com/IskolaiEloKonyvtar/

http://www.coe.int/en/web/youth/living-library

Az idézetek innen származnak:

Nyitott könyvek, nyitott olvasók – Kézikönyv az Iskolai Élő Könyvtár módszertanához (2016) :

Összeállították: Bánki Erzsébet Horváth Éva Marczali Ferenc Molnár Bálint

Szerkesztette: Marczali Ferenc